Tavaszi bükköny / takarmánynövényből takarónövény

A tavaszi bükköny (Vicia sativa) az egyik legelterjedtebb nitrogénkötő pillangós növény, amelyet takarónövényként és zöldtrágyaként is alkalmaznak. Gyorsan fejlődik, mélyre hatoló gyökérzete és kúszó hajtásai vannak, melyekkel hatékonyan nyomja el a gyomokat. Szára szőrözött, levelei párban elhelyezkedő levélkékből állnak (általában 4–8 pár), végükön kacsokkal kapaszkodik a környező növényekre. Egyéves növény, virágzás után leszárad, erőteljes növekedése során nagy mennyiségű zöldtömeget hoz létre. Hazai éghajlati viszonyokra nemesített fajtája az „EMMA”.

Vetéstechnológia
A tavaszi bükkönyt tavasszal kell vetni (március-április). A szemek keléséhez hidegebb talaj sem akadály, 7 °C-talajhőmérséklettől csírázik. Vetésnél ügyelni kell a megfelelő magágyra és gyommentes talajra, az optimális vetési mélység általában 3-4 cm.

Magméretek és csírázási igény
A tavaszi bükköny magja viszonylag nagy: a 1000 szem tömege jellemzően 40-60 gramm között mozog, a magok gömbölydedek és fekete vagy foltos-barna színűek, 4–5 mm átmérőjűek.

Vetőmag-mennyiség (kg/ha)
Tavaszi bükköny vetőmagszükséglete viszonylag magas, 60-80 kg/ha. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 1,5–2 millió magot vetünk el hektáronként.

Növekedési jellemzők
A tavaszi bükköny erőteljes, elágazó szárú kúszónövény, amely akár más növényekben kapaszkodva 1–1,5 m magasra is felkúszik. Támasztó növény nélkül nélkül általában 0,5–0,7 m körülire növekszik. A gyökérzet mélyre, akár 1–1,5 méter mélyre lenyúló, erős főgyökérzettel rendelkezik. Virágzata lilás színű, hüvelyeiben 4–8 mag fejlődik.

Előnyök

• Nitrogénmegkötés: A tavaszi bükköny jelentős mennyiségű légköri nitrogént képes megkötni a gyökerein élő baktériumok segítségével (évente akár 100–120 kg N), ami az utóvetemény számára a szerves kötésben lévő tápanyag tartósabb rendelkezésre állását biztosítja.

• Gyomelnyomás és biomassza: A kezdeti időszakot követő gyors fejlődésével és sűrű lombozatával kitűnően nyomja el az előbukkanó gyomokat. Rövid idő alatt nagy zöldtömeget termel, amellyel a talajfelszínt befedi és védelmet nyújt az erózió ellen.

• Talajlazítás: Mély, erős gyökereinek elhalásával a talajban gazdag járat hálózatot képez, ami javítja a talajszerkezetet és a vízgazdálkodást.

• Takarmány és zöldtrágya: Fehérjetartalma magas (20–25% körüli), ezért alkalmas takarmányozásra, továbbá zöldtrágya formájában bedolgozva kedvező elővetemény hatással van a követő növényre.

• Hasznos élővilág: Különlegesség, hogy levélkacsain és levelhónaljain kis nektáriumok találhatók, amelyek vonzzák a ragadozó és parazita rovarokat. Így hozzájárulhat a talajlakó vagy vetési gyomok elleni természetes kártevőszabályozáshoz.

Hátrányok

• Lassú indulás: Kelése és kezdeti fejlődése viszonylag lassú más takarónövényekhez képest. Érdemes gyorsabb fejlődésű társnövényekkel együtt vetni (rozs, homoki zab, tillage retek, olajretek, cirok..)
• Támaszigény: Mivel kúszó habitusú, támasztó növény nélkül nem növekszik magasra, ezért ebből a szempontból is érdemes más fajokkal társítani.

Különlegességek és érdekességek

• Növényvédelem: A bükköny egyik érdekessége a már említett extraflorális nektárium. A vetőmagja sima felszínű és gömbölyded, fekete vagy foltosbarna színű, így jól megkülönböztethető a többi pillangós magtól.
• Tűrőképesség: Jól tűri a száraz viszonyokat, a szélsőségesen savanyú talajok kivételével mindenütt megfelelően fejlődik.